Komplex Instrukciós Program a Wikipédián >
A KIP módszert alkalmazó iskolák az alábbi programokat alkalmazzák:
- Komplex Instrukciós Program
- Logikai Táblajáték Program
- Generációk Közötti Párbeszéd Program
K. Nagy Emese
Komplex Instrukciós Program
A Komplex Instrukciós Program olyan tanítási módszer, mely lehetővé teszi a tanárok számára a magas szintű csoportmunka szervezését olyan osztályokban, ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejezőkészség tág határok között mozog. A Program a következők miatt alkalmas a heterogén tanulói csoport nevelésére:
- Az osztályon belüli státuszbeli problémák már az iskola kezdő szakaszában felismerhetőkké és kezelhetőkké válnak.
- A csoportfoglalkozások alatt a heterogén összetételű osztályokban a speciális instrukciós eljárás alkalmazásán keresztül lehetőség nyílik a tanulóknak az együttműködési normákra történő felkészítésére.
- Sokféle, eltérő képességet megmozgató tananyag alkalmazásával a felszín alatt megbúvó képességek kibontakoztatása.
A Komplex Instrukció Programnak három fő jellemzője van:
- A többféle képességet felszínre hozó tananyag összeállításánál elsődleges cél a tanulók magasabb szintű gondolkodásának előmozdítása egy központi téma, egy alapvető kérdés köré szervezett csoportmunka segítségével. A nyitott végű, több megoldást kínáló feladatok biztosítják a tanulók egymástól független, kreatív gondolkodását, problémamegoldó képességének fejlesztését. A módszer egyik legfontosabb jellemvonása, hogy a feladatok megoldása különböző képességek alkalmazását teszik lehetővé, tehát a különböző szociális háttérrel, tudással rendelkező gyerekeknek alkalma nyílik a feladatok sikeres véghezvitelére, a csoportmunka megoldására.
- A speciális munkaszervezés lehetőséget ad a pedagógusnak arra, hogy a feladatok sikeres végrehajtása érdekében megtanítsa a gyerekeket a csoporton belüli együttműködési normákra, a munkában a meghatározott szerepek elsajátítására. A tanárnak az óra során alkalma nyílik a csoport egésze és a csoporttagok egyedi munkájának követésére, és az osztályon belüli hierarchikus rendnek a megváltoztatására, mely alapjában véve felelős a csoporton belüli egyenlőtlenség kialakulásáért.
- Ahhoz, hogy minden tanuló számára biztosított legyen a tanulásban történő előmenetel, a tanárnak meg kell tanulnia a diákok között kialakult státusproblémák kezelését. Tudjuk, hogy a csoportmunka során a tanulók nem egyenlő mértékben vesznek részt a munkában, és emiatt a tanulásban való részvétel is egyenlőtlen lesz. A KIP eddigi kutatási eredményei azt támasztják alá, hogy minél többet beszélget és dolgozik együtt a csoport, annál többet tanulnak a gyerekek. Azok a tanulók akiknél tanulásában lemaradás tapasztalható, gyakran vonakodnak részt venni a közös munkában, emiatt azonban kevesebbet tanulnak, mint azok, akik aktívabbak. Az osztályrangsor élén elhelyezkedő tanulók nagyobb befolyást gyakorolnak a csoport döntéshozatalára, gyakrabban kérik őket segítségadásra, és több alkalom jut véleményük kifejtésére, mint a rangsor alján elhelyezkedőknek. A Komplex Instrukció Programban a tanár célja az, hogy minden diáknak megadja a lehetőséget a munkában való egyenrangú munkavégzésre, tudatosítja, hogy mindenkinek van olyan képessége, amely alkalmassá teszi a feladatok megoldásában való sikeres közreműködésre.
A fentieken kívül a módszer egyik fontos célja a tanárok szakmai hozzáértésének fejlesztése a csoportmunka-szervezés során. A pedagógusoknak meg kall tanulniuk, hogy az új módszerben mi a szerepük az osztálymunka alatt. Ezért a módszer bevezetése, elsajátítása során szükség van munkájuk folyamatos, szakértői ellenőrzésére, a kollégák közötti együttműködésre.
A tanár munkája során szakít a rutin-döntéshozatallal. Reagálása attól függ, hogy a csoport milyen úton hajtja végre a feladatot és a meglévő státuszprobléma milyen jellegű beavatkozást igényel. A feladatok jellege megkívánja, hogy új és differenciált feladatokat és módszereket alkalmazzon, ezzel késztetve absztrakt gondolkodásra a tanulókat. Az egyéni feladatot pedig úgy kell meghatározni, hogy a diáknak szüksége legyen a csoportfeladat eredményére, vagyis máris jelentkezik annak igénye, hogy a közös csoportfeladat végrehajtása megfelelő színvonalú legyen az egyéni továbbhaladás érdekében. Az elvek betartása figyelmes, logikus munkaszervezést kíván.
A Komplex Instrukciós Programban a csoporttevékenység az osztálytermi munka magja, de nem kizárólagosan. A csoporttevékenység beépül a tananyagba. A tanárok a módszert akkor alkalmazzák, amikor a cél a konceptuális tanulás, a magasabb rendű gondolkodás és a tartalom mély megértése. Továbbra is módszereink közé tartozik az ismeretek tényszerű közlése, a frontális osztálytanítás. A Komplex Instrukciós Program alkalmazására lehetőség van többek között egy anyagrész összefoglalásánál, egy új tananyagrész előkészítésénél, de új ismeret szerzésére és feldolgozására is alkalmat adhat. Ez a csoportmunkát a tanítási órák körülbelül egyötödében alkalmazzuk.
A csoportmunkának elemei a csoport-feladatlapok a háttér információt nyújtó adatlapok, az egyéni feladatlapok, illetve a munkához szükséges eszközök, anyagok. Bár az órai munka legfontosabb része a csoportfeladat, a munka minden esetben egyéni feladatmegoldással zárul.
K. Nagy Emese
Logikai Táblajáték Program
A kötelező tanórai és nem kötelező tanórán kívüli logikai- és táblajáték-foglalkozások fő célkitűzései között szerepel a gyerekek értelmi képességének, fejlesztése, a szabadidő igényes, tartalmas eltöltése, a társas élet, a szociabilitás erősítése, a rendszeres megmérettetés, versenyzés és a hagyományápolás.
A táblás játékoknak a matematikával való szoros kapcsolata nyilvánvaló, hiszen ez a sajátos ismeretszerzési módszer logikus gondolkodásra, következtetésre nevel. A matematikatanítás célja és feladata a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása, annak megtanítása, hogy a helyes következtetés menetében a premisszák igazsága szükségszerűen maga után vonja a konklúzió igazságát, azaz, lehetetlen olyan szituáció, amelyben a premisszák igazak, a konklúzió pedig téves. Mindezt az a folyamat biztosítja, amelynek során fokozatosan kiépítjük a matematika belső struktúráját fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátításán keresztül, a tanultakat pedig változatos területeken alkalmazzuk. A logika feladata azon feltételek tisztázása, amelyek a helyes következtetés szabatos megfogalmazásához szükségesek, azon eszközök megadása, amelyek segítségével ellenőrizhetőek, hogy a következtetések valóban helyesek-e. A diszkussziós képesség fejlesztésével, a többféle megoldás keresésével, megtalálásával és megbeszélésével a logikus gondolkodást fejlesztjük, amely a problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban egyaránt lényeges.
A matematikában a logikai játékok segítségével sikereket érhetünk el a valószínűség számításban a relatív gyakoriság vagy a kedvező esetek számának meghatározásával, vagy a kombinatorika területén a permutációk, variációk, kombinációk megkeresésével. Ide tartoznak az algoritmusok, a halmazok, a táblázatok, a nyílt végű feladatok, a divergens problémák, a nyerő stratégiák és még sorolhatnánk, amelyek mind hozzájárulnak a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességének fejlesztéséhez. A célszerű, új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, a problémahelyzetek önálló, megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A logikus gondolkodásra nevelés fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét, kialakítja a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét, megmutatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét, fejleszti a térbeli tájékozódást és az esztétikai érzéket.
A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladat, amelyhez azonban elengedhetetlen a matematikai szövegek megfelelő értelmezése, logikus elemzése, a tanulók minél gyakoribb önállóan tevékenykedése, aktív részvétele a tanítási, tanulási folyamatban. Általános fejlesztési követelmény a megfigyelőképességnek, a problémamegoldó gondolkodás alapjainak fejlesztése, a matematikatanulással kapcsolatos tevékenységformák megismerése, szokások kialakítása. Konkrét fejlesztési követelmény a kapcsolatok, összefüggések megfigyelése, leolvasása, halmazok jellemzése állításokkal, számosság megállapítása, a szabályszerűség felfedezése, szóbeli megfogalmazása, sorozatok képzése és folytatása. A valószínűség számításban és a statisztikában a közös játékok, kísérletek a “biztos”, a “lehetetlen”, a “lehet, de nem biztos” fogalmak megértését segítik. A táblajátékok alkalmazása során mindvégig előtérbe kerül a széles körű tapasztalatszerzés, amely segíti a matematikában való jártasság kialakítását.
Az induktív módszer mellett nagy szerepet kapnak a deduktív következtetések. A logikai játékok alkalmazásának segítségével az elsajátítandó tananyagban feltételezéseket fogalmazunk, fogalmaztatunk meg, amelyek néhány lépésben bizonyíthatóak vagy megcáfolhatóak. Munkánk során fontos a bizonyítás iránti igény felkeltése, ezért előtérbe kerül a különféle bizonyítási módszerek megismerése, valamint a fogalmak, szabályok pontos megfogalmazása. Ezzel egy időben alapvetően fontos az absztrakciós képesség fejlesztése, a komplex szemléletformálás, az önálló ítéletalkotás, a problémák különböző oldalról történő megközelítése, a gyakorlatorientáltság, a pontosság, ütemezés és a tervezés fejlesztése. Tapasztalataink szerint a gyerekek jelentős és tartós javulást érnek el a stratégiai érvelés és a problémamegoldás területein, sőt iskolai eredményük is pozitív irányba változik.
Miben ragadható meg a siker szubjektív tartalma?
Minden sikernek – jelentkezzen az iskolai élet bármely területén – a jellegzetessége, hogy a gyerek hite megerősödik önmagában. Az a tanuló, aki sikert él át, úgy érzi, hogy ő önmaga sok mindenre alkalmas: amikor ötöst kap matematikából, nem csak azt éli meg, hogy sikeresen hajtotta végre az adott feladatot, hanem úgy érzi, hogy szinte minden feladatot sikeresen meg tud oldani. És ez az igazi motiváció. A siker növeli a személyiség önmagába vetett hitét. Az iskolának abban van óriási felelőssége, hogyan fejleszti a gyerek képességeit, hogyan fejleszti önértékelését, önbizalmát, illetve hogyan idomítja viselkedését. A gyermeknek hinnie kell abban, hogy az elé állított feladatot meg tudja oldani. Ez pozitívan hat önbecsülésére, amely nagy támasza a tanulmányi előrehaladásnak.
A képességek kibontakoztatásának egyik útja a tantárgyi előrehaladás segítése, és ezen keresztül az önbizalom növelése. A célunk annak tudatosítása, hogy a teljesítmény kitartó munkával növelhető és tartóssá tehető. Ennek egyik eszköze a különféle versenyeken való megmérettetés.
A sikert sok tényező befolyásolhatja, többek között a tanár-diák jó kapcsolata, együttműködése. Biztosítanunk kell a sikerhez vezető helyzet megteremtését, lehetőséget adva a gyerekek képességeinek kibontakoztatására. Az iskolai siker és a magatartás nem választhatóak el élesen egymástól, hiszen a tanulási siker, az önbizalom megkönnyítheti a beilleszkedést a közösségbe.
Az iskolának a szaktárgyi felkészítés mellett a személyiségfejlesztésre is gondot kell fordítania. A gyermek attól sikeres, hogy átéli, érdemes próbálkoznia, érdemes keresnie azt az utat-módot, ahogyan a céljait elérheti, és hinnie abban, hogy ezt az utat meg is találja. A személyiségnevelés lényege a játéktevékenység feltételeit és kereteit alkotó pedagógiai helyzetek kialakítása és e helyzetekben tervezett tevékenységek megvalósítása. A tevékenység során magatartási, gondolkodási szabályokat, elvárásokat állítunk a gyerekek elé, amelyeken keresztül megtanulják helyesen értékelni magatartásuk helyességét és betartják a szabályokat. A normák erőssége, kényszerítő ereje fejlesztő hatású, a szabályok alkalmat adnak a rendszeres visszacsatolásokra, amelyen keresztül a gyerekek képesek lesznek követni az irányított folyamatokat.
Nevelési célok között szerepel az intellektuális képességek fejlesztése mellett a különböző viselkedésformák kialakítása, mint amilyen a nyerő és vesztő helyzetek, a kitartás, az elszántság, a célorientáltság, a merészség, a kockázatvállalás és megfontoltság, a határozottság, a felelősség vállalás, a szabályok betartása. Ide soroljuk a kudarctűrés, türelem, kapcsolatteremtés, empátia, együttműködés, szociabilitás, udvariasság, fegyelmezettség, rendszeretet és nem utolsó sorban a sikerorientáltság, talpraesettség fejlesztését is.
A logikai játékok jól használhatóak a konfliktushelyzet kezelésénél, a gyerekek között zajló folyamatokban, amelyben érdekek, értékek, nézetek, szándékok kerülnek egymással szembe nyílt – tevékenységekben is megnyilvánuló – vagy rejtett – tudati, érzelmi szint – formájában. Segítenek a közösségi normarendszer értékrendjének, és ezzel összefüggésben a személyiség kibontakoztatásának, harmonikus fejlődésének optimális fejlesztéséhez, miközben magatartásuk, a környezetükhöz való viszonyuk harmonikussá válik. Mindennapjaikat átszövi a meggyőződéssé érlelődött ismeret, a pozitív szándék és akarat és a normáknak megfelelő szokások. Segítségükkel megvalósítható a gyerekek tetteinek céltudatos és tervszerű alakítása, illetve a gyerekek számára mindazoknak a társadalmi pedagógiai feltételeknek a biztosítása, amelyek lehetővé teszik, hogy a személyiséget sokoldalúan kifejlesszük, képességüket lehetőségeiknek felső határáig kiműveljük.
A készségjellegű cselekvések kiépülése maga után vonja a szokások kialakulását. A gyerekek az ismétlődő játékhelyzetekben erős belső késztetést éreznek arra, hogy az elsajátított módon cselekedjenek, tehát a folyamat lényege a dinamikus sztereotípia. Amennyiben a szokásos cselekvés végrehajtása akadályba ütközik hiányérzet, nyugtalanság érzete támad, ám ha a gyerekek következetesen helyes viselkedési módokat tanúsítanak, az a helyes magatartáshoz vezet. Ugyanakkor a helyes viselkedés elsajátítása hatással van az alkalmi viselkedésre, befolyásolja, meghatározza azt.
A táblajátékok és táblajáték feladványok mellett a palettát színesítik a kártyajátékok, keresztrejtvények, sík-és térbeli kirakó játékok, dobókockás játékok és a logikai rejtvények is.
A táblajáték alkalmazásának egyik nagy hozadéka a csapatmunkára való alkalmasság kifejlesztése, amelyben elsősorban a kommunikációs- és elemző készség kap helyet.
A táblajáték népszerű tevékenység, a foglalkozásokon megfordul az iskola tanulóinak fele. A tanulói csoport összetétele igen vegyes képet mutat: eminensek, renitensek, lányok-fiúk, kicsik-nagyok, kiválók-gyengébbek egyaránt, és nemcsak az azonos, hanem a heterogén életkorú tanulók is szívesen játszanak együtt. A logikai játékok alkalmazásának nagy előnye, hogy a legfogékonyabbak együtt tanulnak a lassabban haladókkal.
A logikai játékokat remekül tudjuk alkalmazni frontális-, egyéni-, páros- és csoportmunkában személyre szabottan, differenciáltan, de a könyvtári munka és az e-learning szerves része is.
A logikai és táblás játékok szoros kapcsolatban állnak a matematikán kívül más tantárgyakkal is. Történelem területén a gyerekeknek alkalmuk adódik kutatni a logikai és táblajátékok keletkezését, országok, népek uralkodók, híres emberek szerepét a játékok elterjesztésében, megismerkednek a játékok népszerűsítésében szerepet játszó történelmi személyiségekkel. Földrajz órán a játékoknak a Földön való megjelenésével, elterjedésével foglalkoznak. Irodalom órán szó esik irodalmi nagyjaink játékszenvedélyéről, ének-zene foglalkozásokon említést teszünk Rossiniről, rajzórán Pieter Van Huys vagy Baugin nevét hallják, és informatika órán a gyerekek ezerféle táblajátékra lelnek rá a különböző weboldalakon.
Nevelési célunk, hogy biztonságos, derűs légkörben egyéni képességeiknek megfelelően fejlesszük a gyermekeket az életkoruknak legmegfelelőbb eszközzel, a játékkal. Emellett konkrét célunk, hogy az alapoktatás befejezésével a gyermekek legyenek életkoruknak megfelelően önállóak, magabiztosak, legyenek képesek gondolataikat érthetően közölni, tudjanak a közösség elvárásaihoz megfelelően alkalmazkodni, érzelmeiket szocializált formában kifejezésre juttatni. Legyenek derűsek, bizakodóak, egymást elfogadóak. Tevékenységünkkel a játékokat helyezzük a középpontba, és katalizátorként alkalmazzuk azokat a gondolkodási, a társadalmi és érzelmi készségek elsajátításában.
A táblajátékot játszó, azokban versenyző gyerekek nemcsak matematikából lesznek jobbak, hanem nyíltabbakká, bátrabbakká válnak, megnő az igazságérzetük, a szociabilitásuk A játékok megismertetése során, a szabályok értelmezése, vagy a közös játszmaelemzések során számtalan egyéb információ és tudás adható át más tantárgyak anyagaiból is úgy, hogy közben nem is érzékelik a gyerekek tanulás „munka-fáradságát”. Az önfeledt szórakozást követően marad meg a hasznos ismeretanyag.
Végül, de szempontként nem utolsóként:
A programban résztvevő pedagógusok is tanulnak, tapasztalnak, munkájuk változatosabb lesz és tán még gyakrabban találkozhatnak a megértés örömétől felcsillanó gyermekszemek sikerélményével, …amiért is ezt a hivatást választottuk.
Célkitűzések
Nevelési célok (erősítendő képességek, viselkedésformák):
- kapcsolatteremtés, empátia, együttműködés
- a szabályok szükségessége, betartása, megváltoztatása
- a megegyezések kialakítása és betartása
- fegyelmezettség, rendszeretet
- kudarctűrés, türelem
- sikerorientáltság, talpraesettség
- szociabilitás, udvariasság
- merészség, kockázatvállalás és megfontoltság
- kitartás, elszántság, célorientáltság
- határozottság, a felelősség vállalása
- nyerő és vesztő helyzetek
A nemzeti öntudat erősítése:
- magyar találmányok: Bűvös kocka, Pikk-pakk, Rotary, Magyar malom, Magyar kártya, Tamba, Hungariqa pentominó
- magyar sikerek: Sakk, Tantrix, Go, Bridzs
Fejlesztendő szellemi és pszichikai képességek:
- lényeglátás-lényegkiemelés, rendszerszemlélet
- összpontosítás, tartós figyelem
- logikus gondolkodás
- intuíció (sejtés), kreativitás
- emlékezet, elmélyedés
- képzelet, absztrakció
- önállóság
- analitikus gondolkodás
Fejlesztendő készségek:
- lényegre törő fogalmazás
- szövegelemzés-szövegértés
- térszemlélet
- „köbözés-becslés”
- kategorizálás, csoportosítás, rendszerezés
- alternatíva-felmérés, véleményalkotás, döntés
- tájékozódás (lenn-fenn, jobbra-balra, kint-bent, balra mellette, … „kályhaválasztás”)
- térképhasználat –navigálás-
- viszonyítás (kicsi-nagy, kevés-több-sok, relativitás)
- alkudozás-vitázás-érvelés (előny-, hátrány- értékelés)
Kedvező feltételek teremtése az alábbi követelmények számára:
- önálló ítéletalkotásra nevelés
- algoritmusok alkotása és alkalmazása
- a felfedezés örömének a ,,felfedezése”
- életkori sajátosságok figyelembevétele
- képességek szerinti differenciálás
- integrálás: ,,mindenki jó valamiben”
- gyakorlat-orientáltság : a próbálgatás fontossága
- nyílt végű feladatok
- divergens, féldivergens problémák, feladatok
- ,,ráérősebb” munkatempó
- a problémák többoldalú megközelítése
- barkácsolás, modellezés
- ,,ha csinálom, akkor tudom” elv alkalmazása
- a tervkészítés fontossága
- szoros kapcsolat a különböző tantárgyak között
- számítógépes alkalmazások
- az alkotó gondolkodás: ,,… az emberi szellemi tevékenység lényege nem algoritmu-
sok végrehajtása, hanem algoritmusok alkotása.” (Lovász László)
Oktatási program (készségek, jártasságok, ismeretek megszerzése, képességek fejlesztése):
- jártasság megszerzése több játékcsaládban, feladványokban, rejtvények fejtésében
- a közös jellemzők megtalálása egy-egy játékcsaládon belül
- egy játékcsaládon belüli eltérések elemzése: következmények, a szabály indoklása, értékelése
- az egyes játékok esetében a főbb törekvések, legfőbb szempontok összefoglalása, s ez alapján elméleti háttér létrehozása, stratégiák kezdők számára
- hátrányos és előnyös szabálymódosítások keresése
- nyerő stratégiák keresése, algoritmusok keresése, lejegyzése
- feladványok-rejtvények megfejtése, tanulságok-módszerek, feladványkészítés
- táblajáték-matematika (feladatok megoldása, készítése)
- manuális tevékenység (játékok elkészítése, ötletek)
- a keresztrejtvényfejtés és készítés alapjai
- versenymódszerek, lebonyolítási- és értékelési technikák
- az Élő-féle „beszélő” pontozás matematikája
- a svájci módszer értékelése
- elmélyedés néhány játékban, rejtvényben, feladványban
- új játékok megalkotása
- táblajáték történeti érdekességek
- magyar játéktörténet (sakk, magyar kártya, tarokk, ostábla)
- híres emberek, akik szerelmesei voltak valamely logikai játéknak (kik voltak, milyen korban éltek, miről híresek, pl.:Napóleon, Nagy Frigyes, Diderot, IV.Frigyes Vilmos, stb. és a magyarok: pl.: Erkel Ferenc, Bláthy Ottó Titusz, Zrínyi Miklós, Széchenyi István, Görgey Artúr.)
Elméleti eszköztár:
- táblásjátékok
- kártyajátékok
- dobókockás játékok
- logikai rejtvények
- sík-és térbeli kirakó játékok
- ceruzával játszható stratégiai játékok
- táblajáték feladványok
- keresztrejtvények
- egyéb logikai játékok és rejtvények
Tárgyi eszköztár:
- játékkészletek
- olló, kés
- ceruza, toll
- papír, ragasztó
- kocka, korong
- kupak, dugó
- sakkóra
- babszem
- gomb
Módszertani eszköztár:
- páros munkavégzés
- egyéni munka
- csoportmunka
- differenciált munka
- frontális munka
- KIP-es csoportmunka
- Könyvtári, és internetes kutatómunka
- kiselőadás, bemutató
- versenyek:,, talpon maradós”, ,,hétpróbás”, ,,zsetongyűjtéses logikaszinó”
Értékelési alternatívák:
- osztályozás: 3-tól-5-ig
- különböző szintek teljesítése: kezdő
haladó
diák-mester
suli-válogatott
Kapcsolat más tantárgyakkal
Matematika
- gráfok (Hamilton-út, fák, bejárhatóság, gazdaságos hálózatok)
- kombinatorika (permutációk, variációk, kombinációk)
- valószínűség számítás (relatív gyakoriság, kedvező esetek száma)
- becslés, tippelés
- játékelmélet (zérus összegű játékok, minimax elv)
- nyerő stratégiák
- Euler-féle bejárhatósági problémák
- Gauss-féle „ütéses” problémák sakktáblán
- bűvös négyzetek
- titkosírás
- logikai feladványok (logikai mátrixok)
- folyamatábrák
- algoritmusok lejegyzése
- halmazok
- logikai kijelentések
- absztrakció
- jelölések
- táblázatok
- hatványok, nagyszámok (pl.: sakktábla, bűvös kocka)
- színezési feladatok, topológiai problémák
Történelem
- a logikai és táblajátékok keletkezése, léte a történelem folyamatában, a ,,homo ludens” (a szabadidő és az örömteli tevékenység kapcsolata, mítoszok, mesék, történetek)
- logikai összefüggések a történelemben
- országok, népek uralkodók, híres emberek szerepe a játékok elterjesztésében, népszerűsítésében (Pl.:Beatrix királyné, Bölcs Alfonz)
- a keresztes háborúk és a játékok terjedése közötti összefüggések
- kereskedelem, népek érintkezése
- a kockajátékok és a sakk, mint a szórakoztatás eszközei Európában
- a magyar kártya története
- a hét lovagi művészet, s ezen belül a sakk
- a sakk, mint a hadvezetés művészetének gyakorló terepe(Zrínyi Miklós)
- a különböző logikai és táblajátékok keletkezése, elterjedése a Föld kontinensein
- különböző népek, területek szerepe(pl.sakk esetén: India, Perzsia, arabok, Európa)
- játékszabályok módosulásai az idők folyamán
Földrajz:
- a különböző logikai és táblajátékok eloszlása és népszerűsége a Földön
- térképismeret (népek játékai, régészeti lelőhelyek, nemzetközi versenyek helyszínei)
- térkép-készítés
Irodalom:
- olyan irodalmi alkotások címének, szerzőjének összegyűjtése, melyekben valamilyen logikai játék szerepel (főleg a sakk és a kártya) pl.: A flamand tábla rejtélye, A pikk dáma
- a magyar kártya és Schiller Tell Vilmosának kapcsolata
- híres tarokkozó magyar írók: Jókai Mór, Mikszáth Kálmán
- játékkifejezések („kettős játékot játszik” , „patthelyzet”)
- „háborús-harcolós” kifejezések a táblás játékokban
Zene:
- Rossini: Tell Vilmos-magyar kártya
- Analógiák: dallamok-variációk, nyitány-kezdőállás, plágium és eredeti
- Analógiák: eszköztárak (pl: hangjegyek-lépésvariációk, kulcs-táblaváltozat)
- Analógiák: népszerű (könnyű), réteg (komoly), populáris, stb. jellemzők és okok
Nyelvtan:
- keresztrejtvények fejtése, készítése
- „Szókratesz”
- alany, állítmány, tárgy… ragozás
- logikus-célratörő fogalmazás
- játék-szakszavak a köznyelvben (pl: patthelyzet)
Kémia:
- milyen anyagokból készítették régen és készítik ma a különféle logikai játékokat (előnyök, hátrányok)
Nyelvek: (elsősorban angol)
- játékszabályok, javaslatok lefordítása
- alany, állítmány, tárgy, ragozás
- logikus-célratörő fogalmazás
- játékos kifejezések értelmezése
- „háborús-harcolós” kifejezések a táblás játékokban
Technika, rajz:
- játékok, táblák rajzolása, készítése (tervezés, szerkesztés, kivitelezés)
- méretezés (bábu és táblaméretek…, darabból- az egészre: mekkora lesz?)
- műhelyrajzok, (pl.: ha nem magunk készítjük el)
- moduláris tervezés (pl.: ha sokféle felhasználást akarunk, ami ide jó, az jó másra is)
- festmények: pl.: Pieter Van Huys: A sakkjátszma, Baugin: Csendélet sakktáblával
Informatika- számítástechnika:
- az Interneten fellelhető játékokhoz kapcsolódó ismertetések, honlapok, weblapok, linkek pl.: Táblajátékos
- játékokhoz kapcsolódó kutatási feladatok az Interneten
- táblák megrajzolása
- keresés a Hálón (böngészők működése, kezelése, fejlődése)
- rajzoló-programok (kép-formátumok, vektorgrafika, bites-grafika)
- sorsolási táblázatok generálása (pl: n db résztvevő, körverseny)
- logikai blokkséma (utasítás, döntés, elágazás)
- döntési fa (le-fel közlekedés a döntés fán)
Testnevelés, sport:
- a fairplay szellem kialakítása
- magyar sikerek: sakk, go, tantrix, stb.
A program átgondolt, széles elméleti alapon nyugvó, gyakorlatban kipróbált módszer. A hejőkeresztúri iskola a gazdasági, társadalmi változásokat érzékelve úgy döntött, hogy hosszú távon, fő eszközként használja a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására, a tehetség kibontakoztatására, az együttműködési normák kiépítésére, a felszín alatt megbúvó képességek fejlesztésére ezeket a speciális tanítási módszert.
K. Nagy Emese
Generációk Közötti Párbeszéd Program
A Generációk Közötti Párbeszéd program az általános iskolák számára, 6-14 éveseseknek kidolgozott program.
A Program jellemzői:
A jó közösségi iskola jellemzője a nyitottság. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a szülők aktív szerepet vállalnak az iskola életében, másrészt az intézmény olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyet nem csak a diákok vehetnek igénybe. A Generációk Közötti Párbeszéd Program a fenti törekvéseket valósítja meg.
Cél, hogy a gyermek és a felnőtt egymástól tanuljon, kapcsolat alakuljon ki a generációk között, megismerjék egymást, a múltat, és beszéljenek a jövőről. A program célzottan szolgálja a gyermekek és családtagjaik közötti kommunikációt.
Ennek a kooperatív technikákon alapuló tanulási módszernek elsődleges célja a szociális kompetenciák fejlesztése. A tanulók csoportokba szerveződve, különféle szerepeket vállalva, felnőttel együttműködve szereznek információt a környező világról, az emberekről.
A Program fontos célja továbbá, hogy a szülő – a megszólításán keresztül – fontosnak érzi az iskolát, támogatja gyermekét az iskolába járásban, tudja, hogy az iskola megfelelő hely gyermeke képzéséhez.
A csoportok megalakításakor figyelembe kell venni a tanulók előzetes tudását, érdeklődését, intelligenciáját, amely utóbbi a Gardner-féle többszörös intelligencia elméleten alapul.
A foglalkozások (tanóra 45 perc, tanórán kívüli tevékenység) jellemzői:
- A foglalkozások a gyerekek és a szülők kölcsönös együttműködésén alapulnak.
- Az osztályfőnökök megismertetik a gyermekekkel a családfakészítés technikáját.
- A család otthon közösen elkészíti a családfát, kiegészítve a családtagok foglalkozásával, hobbijával.
- A pedagógusok és gyerekek által közösen kiválasztott családtagokat meghívják egy közös gondolkodásra, beszélgetésre, foglalkozásra, ahol a gyerekek – 4-6 fős csoportokat alkotva – ismereteket szereznek a meghívott felnőttektől, majd ezeket az ismereteket a csoportok beszámolói társaiknak továbbadják. Egy 25 fős osztály, 5 db 5 fős csoportot feltételezve, 5 felnőttel gondolkodik közösen a Generációk Közötti Párbeszéd napon. A foglalkozás a Komplex Instrukciós Program típusú óra módszerével szervezhető meg.
- A párbeszéd hatékonyságának növelése céljából a gyerekek a közös foglalkozást megelőzően felkészülnek az adott témából. Előzetesen anyagot gyűjtenek, kérdéseket fogalmaznak meg a felnőtt adott témájában.
- A felnőttek meghallgatása, kikérdezése, prezentációja után, az óra második részében a tanulók beszámolnak a hallottakról, bemutatják a közös munka eredményét az osztály többi tagjának.
- A párbeszéd abban is testet ölt, hogy a következő közös órán (45 percben) a gyerekek az előzetesen gyűjtött információk alapján a családtagok tevékenységével kapcsolatos internetes oldalakról tájékoztatják a felnőtteket illetve egyéb, a könyvtárban fellelhető kiadványokat ajánlanak a figyelmükbe.
- A felső tagozatban ezek az órák az osztályfőnöki óra keretében tűnnek leginkább megszervezhetőnek.
A generációs órán az alábbi készségek fejleszthetők:
- különböző tanulási technikák pl.: önálló ismeretszerzés, jegyzetelés, kérdezési technikák, lényegkiemelés,
- manuális készség /feladattól függően/
- kommunikációs készség
- digitális kompetencia
Ezen készségek fejlesztése mellett a program legfontosabb eredménye a párbeszéd iskola-tanuló-szülők, családtagok között.
Számszerűen bizonyítható eredmény, hogy a szülők többen vesznek részt szülői értekezleteken, fogadó órákon, szívesen mennek kulturális programokra, rendezvényekre, de a hétköznapokban is bátran fordulnak az iskolához problémáikkal. Mindez, más elemekkel együtt, a Generációk Közötti Párbeszéd Programnak is köszönhető.
A Generációk Közötti Párbeszéd Program az iskola Pedagógiai Programjának szerves része, amely mint éves projekt téma alkalmas az egészségvédelem, környezetvédelem, a fogyasztóvédelem és a pályaorientációs témák feldolgozására.
Cél, hogy a Pedagógiai Programban meghatározott témák az általános iskolai 8 év alatt egy–egy évfolyamon feldolgozásra kerüljenek, ahol az egyes évfolyamokon a szülők érdeklődési köre természetesen korlátokat szabhat.
1. A program kipróbált és továbbfejlesztett. A szülőktől kapott visszajelzések pozitívak, az elégedettséget mérő kérdőívek válaszai ezt egyértelműen bizonyítják.
2. A program adaptációjához olyan pedagógusokra van szükség, akik nyitottak az új pedagógia módszerek iránt, és akiknek fontos a kapcsolattartás a szülőkkel.
3. A program eszközigénye: Számítógép, internet-hozzáféréssel, könyvtár, illetve feladatoktól függően egyéb eszközök (pl.: konyhai gépek, barkács eszközök, stb.).
A program gyakorisága: 2 x 45 perces Generációk Közötti Párbeszéd Program/osztály/év
Javasolt témák évfolyamonként:
1-2. évfolyam:
- a család (szűkebb-tágabb rokonság, munkamegosztás),
- házkörüli munkák,
- ház körüli állatok,
- bevásárlás,
- egészséges táplálkozás,
- sport,
- kultúra, művelődés,
- hobbi.
3-4. évfolyam:
- Aktuális, általában nevezetes évszakokhoz kötődő ünnepekre (szüret, karácsony, farsang, húsvét) történő készülődés,
- egészséges táplálkozás,
- sport,
- kultúra, művelődés,
- hobbi.
5. évfolyam:
- manuális tevékenység, kézügyesség, szabadidős tevékenység
- egészséges táplálkozás,
- sport,
- kultúra, művelődés,
- hobbi.
6. évfolyam:
- Szakmák (fizikai, szellemi) megismerése
7. évfolyam:
- Pályaválasztás: az iskola volt tanulóinak, akik az adott időszakban középiskolások vagy felsőfokú képzésben vesznek részt, meghívása. Cél a középiskolák megismertetése, a választás megkönnyítése, előretekintés a felsőfokú oktatás felé.
8. évfolyam:
- Élethosszig tartó tanulás: azoknak a szülőknek, rokonoknak a meghívása, akik a tanulással, képzéssel, önképzéssel kapcsolatban állnak.
A Program bevezetésekor inkább a szabadidős tevékenységekre kell koncentrálni, később válik a program, elsősorban a 7.-esek és a 8.-osok számára, a pályaválasztás, szakmákkal való megismerkedés egyik hathatós eszközévé. Tovább bővítve a témaköröket az élethosszig tartó tanulás témája is bekerülhet a programba.
Cél, hogy a nyolc év folyamán minden szülő kapjon alkalmat arra, hogy bemutathassa „tudományát” az osztály közösségének.
Családfakészítés technikája
Ingyenes családfakészítő program: http://www.ittvoltam.hu/csaladfa/
Vélemények
